2009. máj. 4.

Anyák napja

Életem első anyák napja anyukám nélkül.Most először nem tudtam felköszönteni és átölelni. A legszörnyűbb hogy már soha többé nem tehetem. :(

5 megjegyzés:

Marika írta...

Sors társak vagyunk .Nagy űr van még a lelkemben hiányzik nagyon . Olyan jó volt 57 évesen is kislánynak lenni.

Jutus írta...

Sors társak,olyan sokan vagyunk,nem?Mégis olyan magányosnak érzem magam nagyon sokszor,gondolom te is így vagy ezzel.Nagyon hiányzik és még olyan fiatal.62éves,még 15-20 év igazán járt volna neki legalább.

Timi írta...

Anycikám....
Ne érezd magad magányosnak, mert én mindíg veled vagyok és leszek!!!!
SZERET NAGYON A PICI LÁNYOD

Jutus írta...

Tudom,tudom....
Én is nagyon szeretlek!!!!!

Jutus írta...

Még most vettem észre!Képes voltál blogot készíteni hogy írhass nekem?Nem hiszem el!!!!!