2009. szept. 9.

Kedvencem a közös munkánk

Zsuzsi /http://szkrep.blogspot.com//hirdetett egy kedves játékot,melyben arra kér mindenkit,hogy mutassuk be a legkedvesebb munkánkat.Én megmondom őszintén nekem általában az a legkedvesebb amelyiket utoljára készítettem,de azért van több kedvencem is,mégsem volt nehéz választanom.
Ennek a nagy asztal terítőnek pici kis története van,amit most elmesélek. Anyukámnak nem volt már az utóbbi években türelme a hímzéshez,mert mint mondta nem haladós ,de nagyon szerette a terítőket. Én imádok hímezni,de mindig sajnáltam azt az időt amit a terítő széleinek cakkozásával fecséreltem el,mivel gép híjján kézzel varrtam. Egy alkalommal épp ezért panaszkodtam neki,mire rögtön rácsapott,hogy ő azt nagyon szereti csinálni mert látja hogy milyen gyorsan halad vele és innentől kezdve így osztottuk meg a munkát.

Ez volt az első terítő amit közösen hímeztünk.Naponta jelentkezett mint egy kisgyerek hogy elkészült-e már?

Amikor elkészült szépen becsomagoltam,nagy masnival átkötöttem és úgy adtam át neki az első közös terítőnket.Nagy volt a boldogság,rögtön fel is tette az asztalra,de közben vendégek jöttek,köztük egy kisgyerek aki véletlenül leöntötte baracklével és szegénykém gyorsan letakarta ne lássuk meg,gondolom arra számított,hogy megszárad és majd nem látszódik.

Hát így esett hogy rögtön foltos lett az új terítő és nem lehetett kitakarítani sem.Anyukám nagyon szomorú volt miatta és ezért varrtam másikat neki,ezt pedig én tettem el és nagy becsben tartom azóta is .Most pedig még jobban óvom,hogy többé már nem varrhatunk együtt.:(


Ezért ez nekem a legkedvesebb munkám.



6 megjegyzés:

Altair írta...

Így nem is látszik a folt! Nagyon szép!

Lonci írta...

Én sem látom a foltot:-)))
persze nagyon szép, nekem is van ilyen kedves emlék.

szmari írta...

Foltot én se látok, de nagyon szép.
Amikor én hímeztem, már géppel készítették felénk a cakkot,nem kis munka lehetett kézzel.

Jutus írta...

Köszönöm,nagyon kedvesek vagytok,de a folt az bizony ott van,de én nem bánom egyáltalán.:))
A cakkott pedig most is kézzel készítem,mert a gépem nem szépen varrja,de van még három vagy négy terítőm amit szegény anyukám tavaly még kicakkozott mikor még volt ereje.:(

Éva írta...

Gyönyörűek a hímzéseid! Én is kézzel cakkozok mindent, mert nincs is hozzá gépem.

Jutus írta...

Éva én már kaptam gépet a kissebbik lányomtól,csak nem varr cikk-cakkot,pedig kellene neki!:))De a kézzel vart sokkal szebb,jobban szeretem!